Lungkhor

A látható és láthatatlan világban létező összes megnyilvánulás számára az eredendő tér ad lehetőség, hogy a dolgok megjelenjenek, létezzenek, és feloldódjanak. Ebben a térben - mely önmagában nézve üres - mozgás van. Ennek a folytonos mozgásnak az okát nem ismerjük. A tanítások erről csak annyit mondanak, hogy `a karma szele mozgásban van`. Ez a lung vagy energiaszél mozgásának legfinomabb szintje. Ez az az energia amely áthatja a határtalan teret. E tiszta tudatosságban öt fény ragyog fel, melyek az elemek legfinomabb szintjeit képviselik és az eredendő világosság öt megnyilvánulásai. E fények sokkal finomabban nyilvánulnak meg, mint a közönséges fény, vagy bármi, ami szemmel látható. Finomabbak bármilyen mérhető, érzékelhető energiánál. Ezen energiákból ered minden energia-megnyilatkozás, ide értve a látható fényt is.

A színtelen vagy fehér fény a tér elemet képviseli, a zöld a levegőt, a vörös a tüzet, a kék a vizet, a sárga fény pedig a föld elemet. Ez a tiszta, eredeti világosság öt aspektusa, a valóság kiterjedésének szivárványszínű energiái.

Amikor ezeket az energiákat megosztottságban, kettősségben tapasztaljuk, a fények anyagi természete durvábbnak látszik, de ezt csupán a megosztott elképzelések torzítása láttatja. Ahogy ezen elemek természete erősödni látszik, a különbözőségük tovább erősödik, ezután egymással kölcsönhatásba lépve megnyilvánulnak a jelenségek.

Végezetül ezek a fényenergiák, természetes elemekként jelennek meg, és a természetüket adó ötféle kvalitás a létezés különböző dimenzióivá válva, különféle világokat hoznak létre, melyben a formával rendelkező és a forma nélküli lények léteznek. A fizikai testtel rendelkező lények belsejében az öt fény anyagivá válása létrehozza az öt szervpárost, a test öt ágát (a fejet és a négy végtagot), a kézen és a lábon az ujjakat, az öt érzéket és azok tapasztalati terét. Ez az öt fény nyilvánul meg tisztátalan formájában az öt negatív érzelemként, ha az illúzió állapotában vagyunk, de ha ezt az öt fényt tiszta formájában tapasztaljuk, akkor az öt bölcsességként, az öt megvilágosodott állapotként ismerhetjük fel.

Mindez csupán attól függ, hogy személyes szinten hogyan éljük meg a dolgokat. Amikor az öt fényt az egység állapotában a megnyilvánulások folytonosságának tiszta alapjaként tapasztaljuk, akkor a nirvána jelenik meg. Amikor ugyanezt az öt fényt dualitásban tapasztaljuk és valami tőlünk független, rajtunk kívülálló dolognak tekintjük, a kettőség állapotát, a szamszárát jelenítjük meg. Maga a tapasztaló, a tudat valódi természete soha sem lesz illuzórikus vagy megvilágosodott, mivel folytonosan a tiszta, nem-kettősségben tartózkodik. Csupán a benne megnyilvánuló minőségeket címkézzük fel pozitívnak vagy negatívnak. Mindez ebben a pillanatban is történik.